Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején, épp a rendszerváltás idején a magyar történetírás nagynak is nevezhető vállalkozása volt egy új magyar történelmi szintézis megalkotása gyorsan. A vállalkozást Glatz Ferenc szerkesztette, a cél láthatóan az volt, hogy Magyarországot, a magyar történelmet európai perspektívában mutassa be. Az első, középkori kötetet Szűcs Jenő írta volna, de 1988-as …
A 20. század egyik eredeti gondolkodója volt Mihail Bahtyin (1895 – 1965) orosz irodalomtörténész, vagy ahogy inkább magát szerette tartani, filozófus. Talán leghíresebb könyve, a Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája eredetileg 1946-ban megvédett kandidátusi disszertáció volt, amely későbbi bővítések után 1965-ben jelenhetett meg. Ez a mű már 1946-ban lenyűgözte bírálóit, …
„Pokolba azokkal, akik a formát többre becsülik, mint a lényeget.” (Sinclair Lewis) A borotvaéles logikájú, de sok vitatható nézetet megfogalmazó orosz filozófus, Alekszandr Zinovjev többször beszélt arról, hogy Európa elvesztette eredeti kultúráját, és amerikanizálódott. S valóban, a mai európai ember élete sok tekintetben amerikanizálódott. A tömegtermelés és az ebből következő fogyasztói kultúra, a fogyasztást és …
Az egyik legjobb könyv Európáról a kiváló francia történész, Jacques Le Goff (1924 – 2014) Európa születése a középkorban című műve. Mi Európa? Le Goff szerint egy civilizációs fenomén, mely a középkorban alakult ki, a Római Birodalom összeomlása után. A birodalom összeomlása tette lehetővé Európa kialakulását, és a „birodalmiság” idegen Európától. Európa nem viseli el …
Szokás mostanság a honfoglaló magyarokhoz hasonlítani az Európába Ázsiából és Afrikából érkező (főleg muszlim) bevándorlókat, mondván, mi is migránsként érkeztünk mai lakhelyünkre. S valóban, a honfoglaló magyarok tényleg „migránsként” érkeztek a Kárpát-medencébe. Gondoljunk bele, a honfoglalók nagyszülei még nagy valószínűséggel valahol az Urál környékén születtek. Őseink 830 körül hagyták el a Volga-Urál vidéki „őshazát” (bár …
Kissé illeszkedve az előző bejegyzésemhez, mintegy annak gondolatát továbbfűzve az európai parlamenti demokráciák kedvezőtlen tendenciáiról írnék, arról, hogy az 1945 után megszokott „parlamenti váltógazdálkodás” kiüresedni látszik, a többpártrendszerek mintha formalitássá válnának, gyakorlatilag „leválthatatlan” hatalmi konstrukciók formálódnak. Nemcsak Magyarországra igaz ez, hanem kontinensünk több országára is. Lássuk csak:
Szerencsére nem szoktam politikusok társaságába járni, egyszer mégis előfordult, hogy egy zárt körű társaságban egy viszonylag magasrangú politikus értekezését hallgathattam meg a politikusok és a politika meghatározó szerepéről. A politikus mondanivalójának lényege az volt, hogy mindenről ők döntenek: ők határozzák meg a közbeszédet; ők mondják meg, ki kap pénzt és ki nem; ők alkotnak elitet; …
Ady Endre a 20. század egyik legnagyobb magyar géniusza volt. Ez a bihari kálvinista magyar zseni mintegy a csontjaiban hordta a magyar sorsot, múltat és jövendőt. Ady Endre 1877-ben született. 1905-ben, 28 évesen írta meg Morituri (’Halálba menők’) c. cikkét, mely a Figyelő c. lapban jelent meg. Ebben a cikkben, 13 évvel az összeomlás előtt …